Magányosan

A páromról még semmit nem írtam, szinte. Ő órásmester, mellette vállalkozik is. Öt év kemény külföldi munkával ő és a legjobb barátja alapítottak egy céget, ami rendezvény, színpad-, fény-, és hangtechnikával foglalkozik. Ez azzal jár, hogy tavasztól ősz végéig szinte soha nincs itthon. Hétfőtől csütörtökig az órásműhelyben nyomja a munkát, csütörtöktől vasárnap éjjelig pedig az ország távoli pontjain, valahol messze tőlünk. Néha mázlink van, és itt helyben dolgozik, de sajnos ez ritka, mint a fehér holló. Van egy-két közeli helyszín, ahova el tudjuk majd kísérni, de nem túl sokszor.
Nagyon jól beindult a cég, de még pár év, mire pénzt lehet kivenni belőle, hiszen még azt a cirka 30-40 milliót sem termelte ki, amit befektettek:( Néha úgy érzem, hogy a semmiért dolgozik, ami persze nem igaz, hiszen a felvett kölcsönt már visszafizették, mert ugyebár ketten sem tudtak azért ennyi indulótőkét összedobni. Keresetkiegészítésként, mindezen munkák mellett még hétköznap esténként rack-eket is gyártanak ( hordládák különféle zenével és színpaddal kapcsolatos dolgokhoz), ami engem talán jobban kikészít, mint őt. És ha ez még nem lenne elég, anyósomék úgy rángatják azon kevés vasárnapon is, mikor itthon lehetne velünk, mint a bábút. Kisfiam, most ezt kellene csinálni, kisfiam most azt... stb. Teljesen elfelejtik, hogy van még egy fiuk, ráadásul az elsőszülöttüknek is lett közben családja. Igaz, sokat segítettek a kezdeti időkben, nem tudom, mi lett volna velem anyós segítsége nélkül, de cserébe tízszer többet vár el. Múltkor párom nemet mondott a vasárnapi egésznapos konyhabútorszerelésre, mert hosszú időre ez volt az utolsó vasárnapunk hármasban. Cserébe kedden nem tudtam elmenni a húgom barátnőjének a temetésére, mert a két nyugdíjas nagyszülő hirtelen nem ért rá, és indulás előtt egy órával lemondták a gyerekfelügyeletet. Most meg nem értik, miért a barátnőm vigyáz a gyerekre, míg angolórára megyek. Hát, talán mert ő nem fogja a fejemhez vágni??? És talán ő nem is eteti meg olyan dolgokkal a fiam, amit szépen kérek, hogy ne adjanak neki??? Igen-igen. Szépen mondtam, hogy nem, epret még nem ehet, erre mit evett, mikor mentem érte??? Epres tescos rudit. Csak kicsit fosott szegény, és csak kicsit lett pöttyös (anyós szerint), nem lett komoly baja.
Szóval nem lesz könnyű a nyarunk, de bízom benne, hogy pár év, és már megy annyira a cég, hogy munkát tudjunk adni egy-két tehetséges, ámde munkanélküli, vagy nem a szakmájában dolgozó hangtechnikusnak.